Érsebész

Felvilágosult medicina a sötét középkorból

A sötét középkornak is nevezett időszakban (i.sz. 400-1200) az emberek az eddig gondoltnál sokkal progresszívebben álltak a mindennapokban általánosan jelenlévő betegségekhez - állítja egy kutatás, amely szerint a kérdésben ma is sokat tanulhatnánk őseinktől.

Tovább »

Négy évtizede volt az első sikeres szívtranszplantáció

A sebészeti transzplantáció nem újkeletű találmány. Már a 16. században próbálkoztak ezzel a gyógyászati móddal. Az események a 19. században gyorsultak fel, de az első sikeres szívátültetésre 1967-ig kellett várni. Rövid körkép a sebészeti transzplantáció fejlődésének történetéből.

Június 24-én, kedden meghalt az első magyar szívátültetett gyerek. A 9 éves Lőrincz Balázson tavaly októberben hajtottak végre szívátültetést. Ez volt az első ilyen jellegű műtét Magyarországon, amelyet gyereken végeztek el. Habár a világon az első sikeres szívátültetést négy évtizede végezték, és azóta jelentős fejlődésen ment keresztül ez a tudomány, a mostanihoz hasonló sajnálatos eseményre még egy ideig számítanunk kell. Az alábbiakban rövid betekintést nyújtunk ennek a gyógyítási módnak fejlődéstörténetébe.

Tovább »

Érdeklődjön az érsebészétől!

Dr. Guba Áron
Érsebészeti magánrendelés
Veszprém, Nárcisz u. 27.

Rendelési idő: kedd 16 - 17:30
Időpontegyeztetés, bejelenkezés: 06 70 379 52 01
http://www.veszpremiersebesz.hu

Linkajánló:
http://nepi-gyogymod.lap.hu
http://prevencio.lap.hu
http://magolaj.lap.hu
http://olajosmag.lap.hu

© Civertan Stúdió Budapest (Társblog: www.civertan.blogter.hu)

Tovább »

Egészségre utaznak

Évente minden tizedik utazó megbetegszik nyaralása során, holott megfelelő előkészületekkel a kellemetlenségek jelentős része megelőzhető lenne. Ezek fontos része lehet utasok tájékoztatása is, melyben kiemelt szerepet szán az irodáknak az Országos Tisztiorvosi Hivatal.
Magyarország magas szintű, a skandináv országokéval megegyező közegészség- és járványügyi helyzete eltompította honfitársaink veszélyérzetét, kevesen gondolnak például arra, hogy akár egy nyugat-európai út során is szembesülhetnek egészségi kockázatokkal, elég, ha csak a Hepatitis-fertőzések lehetőségére gondolunk. De a fejét a szomszédos országokban időről időre felütő kolera is jelzi: egzotikus nyavalyákért sem kell meszszire mennie az utazónak. E tapasztalatokból kiindulva, a lehetséges veszélyekről, a kötelező és ajánlott védőoltásokról szóló tájékoztatás szükségességét látva indította el 3Plusz Program: Megbízhatóság, Egészség és Biztonság az utazásban elnevezésű kezdeményezését az Országos Tisztiorvosi Hivatal (OTH). Az ötletnek tavaly sikeresen nyerték meg a háziorvosokat (a körükben meghirdetett kezdeményezéshez tavaly közel 1000 körzeti orvos, a praktizálók közel 20 százaléka csatlakozott, s összesen 64 ezer tájékoztatót osztott szét páciensei körében – a szerk.), most pedig az egy éven át futó kampányuk keretében az utazási irodákat kívánják motiválni, hogy a rendelkezésükre álló kommunikációs felületek bevonásával nagyobb szerepet vállaljanak az egészséggel kapcsolatos utazási információk átadásában – tájékoztatott Ócsai Lajos, az OTH járványügyi főosztályvezetője.

Tovább »

Nyári érbetegségek

A nyári kánikula beköszöntével előjöhetnek az elhanyagolt érrendellenességek. A meleg, értágulatot okozva lassítja a vérkeringést, a nagyobb kipárolgás sűrűsíti a keringő vért.

Az évek óta fennálló visszeresség ilyenkor szövődményeket okoz. Nagyobb a gyulladásra való hajlam, a thrombosis veszély. A lábszári területen elhelyezkedő visszérgyulladást fáslival, lokális hűtéssel, jegeléssel, gyulladáscsökkentő kenőccsel és vénás keringést javító, valamint enyhe véralvadást gátló / aszpirin/ gyógyszerekkel kezeljük. Ha a gyulladás a térdet eléri , vagy a combra kúszik, törzsvéna elégtelenség esetén azonnal műtétet kell végezni, mert a vérrög /thrombus/ felsodródhat a vénákon keresztül a tüdőbe, tüdőemboliát okozva .A műtét gyors és nagyon hatékony, biztonságos. Lényegében a lágyékhajlatban kell lekötni a felszínes vénát, a mélyvénába való ömlése szintjében. Így megakadályozzuk a további thrombusképződést. A műtét után pár órával már fel lehet kelni és fáslival sétálni, másnap otthonába távozhat a beteg.

Tovább »

Öngyógyítás a központban

Új terápiás módszer agyvérzésen átesett betegeknek
Népszabadság • Neumann Viktor   • 2008. június 17. 
   

Agyunk sokkal képlékenyebb és formálhatóbb szerv, mint azt eddig gondoltuk. Az idegsejtek képesek egymással - a már meglévőkön túl - új kapcsolatokat kialakítani, és ezzel át tudják vállalni elhalt sejttársaik feladatait. Szabályozó sejtjeink ezen tulajdonságát, az úgynevezett plaszticitásukat, aknázza ki Edward Taub amerikai pszichológus új terápiás megoldása.

Tovább »

Tévésorozat egy százéves kórházról

A tavaly decemberi kedvcsináló után hamarosan a BBC adására kerül a Baleseti 1906 címet viselő sorozat, amely a száz évvel ezelőtti kórházak mindennapjait kelti életre. 

A Liverpoolban készülő Casualty 1906 első részét decemberben mutatták be Angliában, és mivel az komoly sikert aratott, így a sorozat gyártása is zöld utat kapott.

Az epizódokat a szerkesztők a Londoni Királyi Kórház Levéltárától kapott százéves orvosi feljegyzésekből, esettanulmányokból és kórtermi jelentésekből állították össze. A kutatók segítségével minden egyórás epizódra bőven jut majd cselekmény, és amit a képernyőn láthatunk, már a valóságban is megtörtént.

A jeleneteket a város egykori kórházának épületében, a Liverpooli Egyetem mögött álló viktoriánus tömbben veszik fel. A kórház 1889-ben nyitotta meg kapuit, és 1978-ban zárt be.

Tovább »

Mellkaskimeneti szindróma

17 éves kislány mindkét oldali kéz és karzsibbadással jelentkezett. Az elkészült vizsgálatok egyértelműen megállapították, hogy mellkaskimeneti szindrómáról van szó. Ez a betegség vállövi rendellenességet takar. A mellkasból kilépő erek, valamint a gerincből kilépő idegfonat (plexus) nyomásos, kompressziós tünetegyütteséről van szó. A vállövre kilépő képleteket az I-es borda, valamint az ezen a bordán tapadó izmok és inak, de egyes esetekben nyakiborda nyomja.

Tovább »

Marihuánával gyógyítottak az ókori egyiptomiak

A hippik gyógyszere 
 

A háború azonban ebben a kérdésben is változást hozott: 1944-ben a LaGuardia-jelentés arról számolt be, hogy a korábbi kutatásokkal ellentétben a marihuána nem okoz erőszakot, eszméletlenséget vagy szexuális bűncselekményt, mégcsak nem is vezet függőséghez.

Az ENSZ már nem volt ilyen megengedő: 1961-es droglistáján a cannabis az opiátokkal és a kokainnal került egy helyre, mivel "kemény addiktív hatása van" és veszélyt jelent a közegészségre. Csak az orvosi és tudományos használatát engedték, és a korábban már ismerttté vált Anslinger részvételével működő WHO bejelentette: a cannabisnak nincs a modern gyógyászat számára értéke, és 25 év múlva el fog tűnni.

Tovább »

Mellkas kimeneti betegség

Gyakran panaszolják a betegek, hogy hűvösek a kezeik és a lábaik. Ezen probléma mögött több elváltozás, pszichés ok és betegség is állhat.

Mindannyian izgulunk nagy feladat, probléma megoldása előtt. Vegetatív idegrendszerünk akaratunktól függetlenül érösszehúzódást, kéz-és láb izzadást produkál. Ez sok esetben normális reakció.

Abban az esetben, ha a hűvösség érzés tartóssá válik és csak bizonyos módszerekkel, cselekvéssel - mint melegvíz, torna - javul, betegség lehet a háttérben. Amennyiben a karra menő erek, idegek nyomás alatt vannak, ez a reakció idő megnyúlhat, bizonyos mozdulatokra, kar felemelésre fokozódhatnak a panaszok, zsibbadás is kísérheti a tüneteket.

Tovább »

Marihuánával gyógyítottak az ókori egyiptomiak II.rész

A bolygó legveszélyesebb kábítószere 
 

Az arab kereskedők a mind divatosabbá váló hasis-lázat kihasználva nemsokára Ázsia összes piacát elárasztották az új növénnyel, a középkori Európát pedig először Marco Polo tudósította az arab őrületről. A kereskedők mindenhová eljutottak, így magától adódott, hogy az Újvilág is hamar melegágya lett a gyógyászati kábulatnak: 1549 körül angolai rabszolgák cannabist vittek magukkal Brazíliába, ahol gazdáik megengedték, hogy a cukornád közé ültetve neveljék fel, majd az aratások közti szünetekben szabadon szívhassák azt.

1606-1632 között a legelső amerikai brit és francia kolóniákon is megjelent a kender - aminek nagyon fontos szerepe volt a brit gyarmatbirodalom fejlődésében -, ám a 17-18. században az ópium népszerűségben ekkor még felülkerekedett a hasison. A cannabist a tudomány is feldezte: 1753-ban Carl Linnaeus a Cannabis sativa nevet adta a növénynek.

Tovább »