Érsebész

Marihuánával gyógyítottak az ókori egyiptomiak

Brit kutatók 5000 évvel ezelőtt használ gyógyszerek titkát keresve utaztak Egyiptomba, majd hazatérve izgalmas felvetéssel álltak elő: cannabis-származékokat használt az ókori orvostudomány. Az új kutatás eredményei mellett a vadkender évezredes történetének is utánanéztünk.

Szkíta kendert szívtak a rómaiak 
 

A Manchesteri Egyetem kutatói (KNH Centre for Biomedical Egyptology) a Sinai-félszigeten kutatják az ókori egyiptomi medicinák titkait. A vizsgálat során a helyszínen élő beduinok által ma is használt tradicionális orvoslási kellékeket vetik össze a sírokban talált maradványokkal, továbbá alaposan összehasonlítják az ókori orvosi papiruszok leírásait és a beduinok gyógynövény használati szokásait is. Reményeik szerint a fáraó-kor gyógyászatának gyökereit tárhatják fel minden eddiginél alaposabban.

Tovább »

Hatásos lehetett a középkori vizelet-diagnózis

Már a középkorban is komoly hagyománya volt annak, hogy az orvosok a vizeletük alapján diagnosztizálták a betegeket. A londoni Imperial College kutatói szerint a módszert akár ma is alkalmazhatnák - tudósított a The Times. 

A középkori feljegyzések szerint a kor orvosai betegeik diagnosztizálása során a fény felé tartották vizeletüket tartalmazó üvegcsét, majd annak színe alapján döntöttek a szükséges kúráról. Az angol kutatók most a Nature magazinban megjelent cikkükben számoltak be ennek modern vonatkozásairól, és az emberi vizeletben található metabolitokat, vagyis az anyagcsere folyamán keletkező anyagokat igen hatásos vizsgálati tényezőnek minősítették.

Tovább »

Röntgennel elemzik az antropológiai gyűjteményeket

A Carestream Health cég legújabb digitális képalkotási és információs technológiája, valamint egy képtároló és -továbbító rendszer (PACS - picture archiving and communications system) segít a chicagói The Field Museum felbecsülhetetlen értékű antropológiai gyűjteményének feldolgozásában, tárolásában és elemzésében. 

"A fejlett röntgenes rendszer használata hatalmas előnyökkel jár nem csupán a kutatás számára, hanem a gyűjtemény kezelése szempontjából is. A leletek és példányok sérülésmentes képi megjelenítése értékes tudományos információkkal szolgálhat, és fontos adatokat nyújthat megőrzésükhöz" - mondta Robert D. Martin, a múzeum kurátora.

Egy egyiptomi múmiáról készített digitális képek például felfedték, hogy a koponya sérült volt, amit eddig nem tudtak. Ez arra utal, hogy az elhunyt közvetlenül a halál előtt paraziták, vérszegénység vagy alultápláltság miatt szenvedett. Ezzel a módszerrel a gerincvelő-sorvadás is kimutatható, amely a TBC egyik biztos jele.

"A digitális technika nagy előnye, hogy gyors, és a képek igen élesek. Az eddig hetekig tartó munka egy nap alatt elvégezhető" - mondja J.P. Brown, a múzeum restaurátora.

Tovább »

Wellness-központok voltak a reneszánsz kórházak

Egy angol kutató szerint félreismertük a középkori kórházakat: a reneszánsz Itáliában ugyanis az emberek leginkább a mai wellness-központokra hasonlító intézményekbe jártak gyógyulni.

A látogatók helyi bort kortyolgatva fogyasztották a kertben termő növényekből elkészített ételeket, gondos kezelést kaptak és gyönyörű épületekben gyógyulhattak, ahol az európai mesterek legszebb műalkotásai vették körül őket. A reneszánsz városokban ilyen körülmények várták a gyógyulni vágyókat - állítja a Londoni Egyetem professzora, John Henderson nemrég megjelent könyvében.

A The Renaissance Hospital: Healing the Body and Healing the Soul (A reneszánsz kórház: a test és s lélek gyógyítása) című könyvből az is kiderül, hogy a késő középkor kórházairól miért az a kép él ma a fejünkben, hogy oda csak meghalni mentek az emberek. A kutató szerint a reneszánsz idejében még a legszegényebb emberek is kiváló ellátást élvezhettek: "A kórházak ingyenes kezelést, kedvességet és különleges törődést nyújtottak, amelyet a betegek az élet egyéb területein nem kaphattak meg" - mondta el a professzor a Discovery News-nak.

Tovább »

Hályogot operáltak a rómaiak

Meglepő felfedezésről számolt be a BBC: a rómaiak Britanniában az úthálózat, a padlófűtés, a vízvezetékek és a közfürdők mellett a gyógyászatot is forradalmasították. A kínaiakhoz, görögökhöz és indiaiakhoz hasonlóan ugyanis bonyolult műtéteket is végeztek, és eredményesen kezelték a különböző hályogokat is.

Tovább »

Veszprémi érsebész.hu

Egy új weboldalunk, az érsebészetről. Nem először történik a Civertan életében, hogy egy barátunk számára készítünk weboldalt. Dr. Guba Áron barátom, akivel egy általános iskolába jártam, mára ismert érsebész főorvos lett a Veszprémi Megyei Kórházban. Becsülöm szakmai ismereteit, tudását, szakmai elhivatottságát. Ezért duplán igyekeztünk egy olyan grafikai megoldást az oldalára alkalmazni, amely jól tükrözi foglalkozását, és érsebészeti munkáját. A Veszprémi érsebészet.hu oldalon Dr. Guba Áron így mutatkozik be:

Tovább »

Felvilágosult medicina a sötét középkorból

A sötét középkornak is nevezett időszakban (i.sz. 400-1200) az emberek az eddig gondoltnál sokkal progresszívebben álltak a mindennapokban általánosan jelenlévő betegségekhez - állítja egy kutatás, amely szerint a kérdésben ma is sokat tanulhatnánk őseinktől. 

A sötét középkor nem is volt annyira sötét - állítja a Betegség, rokkantság és medicina a korai középkor Európájában címet viselő konferencia egyik szervezője, a Nottingham Egyetem történésze, Christina Lee. Szerinte ugyanis "a kérdés az, hogy a betegséget vajon problémának látták-e akkoriban. Mit tekintettek rokkantságnak? A választ nem lehet általánosítani".

Tovább »

Az érszűkület: népbetegség

A ma már népbetegségnek számító érszűkület színvonalasabb ellátásáról tanácskoztak a közelmúltban az orvosi szakterület specialistái Székesfehérváron, a Fejér megyei Szent György Kórházban. Az érsebészeti fórumon, amelyet dr. Keresztury Gábor, a kórház érsebész főorvosa kezdeményezett és szervezett, elsősorban a betegség kezelésének harmonizálásáról esett szó. A különböző orvosi szakmák között ugyanis eddig semmilyen alkalom nem volt arra, hogy véleménycserével, kritikai észrevételekkel és építő javaslatokkal segítség egymást a háziorvosok, érsebészek és rehabilitációval foglalkozó orvosok.

Tovább »

Profi agysebészek voltak az inka gyógyítók

Az inka gyógyítók képzett agysebészek voltak, az általuk végzett koponyalékelést a páciensek kilencven százaléka túlélte - derült ki egy amerikai kutatás során.

A koponyalékelést, azaz trepanációt Dél-Amerikában már i.e. 400 körül végezték, de a beavatkozás a világ más tájain is ismert volt. A régészek régóta vitatkoznak arról, hogy a műtétet a betegek gyógyítására alkalmazták-e, vagy rituális célból. Ezt a vitát döntheti el a Dél-Connecticuti Állami Egyetem tudósai által végzett kutatás, akik 11 temetkezési helyett tártak fel Cuzco, az inkák ősi fővárosa környékén - olvasható a National Geögraphic News hírei között.

Tovább »

Adatlopás a szívből

Akár egy laptop bekapcsolásakor is életveszélyes helyzetbe kerülhetnek azok az emberek, akik különböző keringési rendellenességeik miatt szívritmus-szabályozóval élnek együtt.

Tovább »

Vényköteles dalolás

Egészséges marad, aki rendszeresen énekel
 

Több tudományos értekezésben is beszámoltak már arról a kutatók, hogy a zenehallgatás szervezetünkre pozitív hatást gyakorol. Egy osztrák egyetemi professzor szerint viszont a dalok passzív befogadása mellett hasonlóan kedvező következményekkel jár azok eléneklése is.

Tovább »

Vénás /visszeres/ rendszer betegségei

A visszeres megbetegedéseket elhelyezkedésük /mélységük/ szerint csoportosítjuk. Ennek megfelelően beszélünk felületes és mélyvénás  rendszerről. Mindkét rendszernél lehetséges sürgős /akut/ és idült / krónikus / megbetegedés.

Tovább »

Preparált emberi testek kiállítása érkezik Budapestre

Megkezdődött pénteken a jegyek árusítása a BODIES...A kiállítás című tárlatra, amelyet eddig nyolcmillióan láttak a világban, és amely május 24-én nyílik Budapesten, a VAM Design Centerben.

Tovább »

Hatásos volt a középkori medicina

Egy német orvostörténész tanulmánya szerint a középkori orvostudomány jobb volt annál, mint amilyen a híre. A köpölyözés sokszor nagyon is indokolt volt, a vérző sebeket összevarrták, a tumort eltávolították, és kihasználták a gombák antibiotikus hatását - állítja a kutató. 
 

Kockázatok és mellékhatások tekintetében kérdezze meg felcserét és kuruzslóját! 
 
A Die Welt című német lap internetes változata szerint a városról városra utazó sarlatán csodadoktorok és a véres foghúzások, továbbá a boszorkányként megégetett gyógyító asszonyok bizonyára nem keltették a középkor jó hírét, ebben az értelemben jogos lehet a "sötét" kifejezés.

Gundolf Keil, a Würzburgi Egyetem kutatója azonban a föllelhető források alapján azt a következtetést vonta le, hogy az akkori orvosok egyáltalán nem voltak sarlatánok. Akkor vágtak eret a páciensen, ha úgy látták, hogy fertőzésnél kell segíteni rajta. Ma már tudjuk, hogy a baktériumok annál lassabban szaporodnak, minél kevesebb vasat találnak a vérben.

Tovább »